You cannot place an order from your country. United States

Variálás a variók piacán…

Amikor a 80-as évek közepén elkezdtem vitorlázógéppel repülni akkor nekem az emelkedést és süllyedést jelző, illetve a magasságot mérő műszerek szelencékkel ellátott, finom mechanikával működőek voltak. Akkor még különcöknek számítottak azok a sárkányosok, akik elkezdtek elektronikus eszközöket használni.

A 2000-es évek elején teljesen egyértelmű volt, hogy aki siklóernyővel repül, az vagy Bräuniger vagy Flytec műszert választ. A sárkányosok gyakrabban nyúltak a már akkoriban is különcnek számító Renschler varióhoz.

A piac nagyon sokáig szinte mozdulatlan volt, az eszközök fejlődése sem volt túl látványos, ellenben betonstabilan, megbízhatóan működtek. Később megjelent a piacon az XC Trainer, ami a termikelés segítésében próbált korszak alkotót nyújtani. A versenyekhez a Bräuniger Competino és Compeo eszközei egy időben szinte kötelezőek voltak. A világ technológiai fejlődése megszülte a sok területen teret nyert PDA-kat, melyek egy idő után felbukkantak repülést támogató műszerekként is, később tért hódítottak az okostelefonok, melyeken egyre komplexebb szoftvereket lehetett futtatni. Ezek közül a SeeYou és az XCSoar lettek a legelterjedtebbek, ez utóbbit még egy olcsó Kobo olvasón is lehet futtatni.

Az okostelefonok végül teljesen megkeverték a variók piacát. A kezdők már nem vettek maguknak drága variót, inkább beszereztek egy a telefonhoz csatlakoztatható “kütyüt” és máris volt egy komoly navigációs rendszerük varióval, ami még valid G-rekorddal ellátott IGC fájlt is képes volt generálni.

A megbízhatóan működő, hagyományos variók lassan teret vesztettek. A versenyzők még ma is tartanak maguknál egy-egy ilyen megbízható műszert, de már csak másod variónak, tartaléknak. Mert hát az “okos-izék” azért messze nem olyan stabilak, mint a régi Bräuniger/Flytec/Renschler műszerek.

A “kütyük” pedig egyre jobbak és jobbak lettek. Az egyszerű, csipogni képes nyomásszenzort a legtöbb gyártó csak GPS vevővel egészítette ki, esetleg online nyomkövető funkcióval, de egy svájci mérnök ennél sokkal többet szeretett volna: késleltetés nélküli variót!

Tudom, hogy erre sokan felszisszennek, hogy de hát ez jó, mert így nem “izgágáskodik” a varió, nem csipog össze-vissza. Ez igaz, de vajon miért s csipog össze-vissza egy simán barometrikus szenzorral ellátott varió? A gyakorlatban a siklórepülésben a +/- 10 centiméteres eltérést már érzékelnie kell a műszernek. Ez olyan parányi nyomáskülönbség, amit csak nagyon érzékeny szenzorral lehet mérni. A mért adatoknak ilyen érzékeny műszernél azonban borzasztóan nagy szórása van! Ennek kiküszöbölésére a mérést nagyon gyakran elvégzik (egyes varióknál akár 50 mérést végeznek másodpercenként!) és a kapott adatokat bonyolult, számítás igényes eljárásokkal szűrik. Ez a szűrés azonban időigényes művelet és emiatt ezek a hagyományos variók rendre késnek 1-2 másodpercet. Ez a termikbe való berepüléskor és a túloldalon való kieséskor nagyon sok, 10-20 méternyi feleslegesen megtett utat jelent.

Koni Schafroth svájci mérnöknek forradalmi ötlete támadt: az egyszerű barometrikus szenzor mellé további érzékelőket csatolt: gyorsulásmérőt, giroszkópot, megnetométert. Ezek együttes elnevezése: Attitude Heading Reference System - AHRS. Az XC Tracer névre hallgató variójában ezeket az adatokat egy mini számítógép késedelem nélkül kiértékeli. Mivel az AHRS több csatornából szerzi be az adatokat, a hibás értékeket azonnal ki lehet szűrni.  Az AHRS szenzorral így a térbeli elhelyezkedést és mozgást különösen precízen, késleltetés nélkül lehet meghatározni.

XC Tracer

A hagyományos és az AHRS szenzorral ellátott XC Tracer variókat valós repülési körülmények között tesztelték.

Egy erősebb termikbe való berepülés érzékeléséhez műszer sem kell. A pilóták az “fenekükön” érzik a függőleges gyorsulást. De csak a gyorsulást, az egyenletes emelkedést az ember már nehezen érzékeli.

A termikbe való berepüléskor a hagyományos varió, az ember “fenék-variójának” érzékelését követően kezd el sípolni, mintegy megerősítve az emberi érzékelést. Ebben az esetben a hagyományos variók késleltetett hangjelzése tehát nem okoz különösebb hátrányt.

Egy erős, 1,5-2 m/s feletti emelkedést eredményező termikben való körözéskor a hagyományos és az XC Tracer varió között nincs érdemi különbség. A termik centírozása a késleltetéshez szokott pilótának a hagyományos varió hangjelzései alapján nem okoz problémát.

A XC Tracer előnyei a termikből való kieséskor válnak világossá: mikor a hagyományos varió még másodpercekig emelkedést jelez, az XC Tracer már némaságával (vagy mély búgásával) jelzi a termik végét. Aki ilyenkor az XC Tracer-re hallgatva azonnal visszafordul, értékes másodperceket ment meg, amit nem a termik melletti leáramlásban kell eltölteni. Ha egy -3 m/s-os leáramlásban 2 helyett 10 másodpercet kell eltölteni, az kb. 25 méternyi értékes magasságkülönbséget jelent.

Az XC Tracer igazi erőssége a gyenge termikekben, vagy lejtőrepüléskor mutatkozik meg igazán, akkor mikor nagy területen kell megtalálni a nullánál nagyobb emelkedést. Ez földközelben, alacsonyról való mentéskor (low saves) igen nagy segítséget jelent. Ilyen esetekben egy késleltetés nélküli varió dönthet arról, hogy valaki a földön találja magát, vagy kiteker felhő alapra.

A jobb a jó ellensége? Talán.

A piacon kapható variók közül jelenleg egyedül az XC Tracer mér az AHRS szenzorkészlettel. De akadnak már követői: a Flymaster SD sorozata és a Syride Sys’Nav V3 műszerében már megtalálható egy gyorsulás szenzor. 2017 januárjáról elérhető ezen eszközök firmware frissítése, amivel ezt az un. “Instant Varió” funkciót kínálják. Hasonló úton jár a Stodeus a LeGPSBip műszerével, ami az igen sikeres LeBipBip varió utódja. Ebben a gyorsulás szenzor mellett egy giroszkóp is segíti a késleltetés nélküli jelzést. Uwe Renschler aktuális, modulárisan felépített műszereiben benne vannak az AHRS szenzorai, de az adatok kiértékelése még várat magára.

A szakértők azon még vitatkoznak, hogy a nyomásszenzor adatainak csupán csak egy gyorsulásmérő adataival kombinálva a gyakorlatban is használható eredmény születik. Szerintük ez adott esetben még ronthat is a varió érzékenységén.

Az XC Tracer műszerre ez azonban nem vonatkozik, hiszen ezen műszer nem csak szimplán gyorsulás mérővel egészíti ki a bemeneti adatait, hanem a korábban részletezett hármassal: gyorsulás mérő, giroszkóp, megnetométer (AHRS).

A varió további különlegessége, hogy hangjelzéseit minden egyedi igényt kielégítően be lehet állítani.

Ehhez még egy webes alkalmazás is elérhető:

http://www.windeckfalken.de/special/xctracer/handson/main.html

A kiadott hangok teszteléséhez a grafikon alatti, kis hangszóróval ellátott sávban mozgasd az egered! Jó szórakozást! :-)

Az XC Tracer II 2017 márciusától elérhető!

XC Tracer II

(A cikk egyes részeinek forrása: a DHV Info 198-as száma, a szerző 2017 évi Thermik Messe tapasztalatai, valamint az Interneten elérhető adatok.)

Írta: Winkler Tamás - 2017. március